Iker Casillas "Már jobban érzem magam." (Casillas nemrég épült fel sérüléséből. A szerk.) "Már az idény végén is problémák voltak a bal lábammal. Akkor sikerült vigyáznunk, a nyarat azonban már nem lettem volna képes végigdolgozni, és már az első edzésen fájdalmaim voltak." "Schuster túllépett az elmúlt éven. Minden edző a saját elképzelései szerint dolgozik, ő pedig szereti, ha a kapusok is résztvesznek a játékban. Egyelőre csak edzünk, és majd a későbbiekben derül ki minden. Olvastam a nyilatkozatát, miszerint egyedül nekem van biztos helyem a csapatban, de jelentős különbség mutatkozik a között, amit valóban gondol, és ami megjelent a lapokban. Ki kell érdemelnem a lehetőséget, ahogy a többieknek is." "Dudek és én "spangolul" beszélgetünk. Ő tanít engem angolul, én pedig őt spanyolul. Nagyon jó srác. A bajnoki cím mindannyiunkat nyugodtabbá tett. Fellélegezhettünk, ami nagyon fontos volt, mert egy újabb trófea nélküli év katasztrofális dolgokat eredményezett volna. Ma már a csapat az első, és az, ami mindenek felett áll. Korábban is ennek köszönhettük a sikereinket." "Nagyszerű élmény volt Sierra Leonéba utazni. Ez egy olyan utazás volt, amely mély nyomot hagyott bennem. Rendkívül szerencsés vagyok, hogy a Real Madrid játékosa lehetek. Mindenki elfogadott engem. Rengeteg ember volt ott, és mindannyian tárt karokkal fogadtak minket. Nemcsak engem, hanem az egész csapatot. Az ottaniak imádják a labarúgást. Biztosíthatlak téged, hogy ismerik és csodálják az Angliában és a Spanyolországban futballozó játékosokat. Az arcuk váltotta ki a legnagyobb hatást. Volt egy videókameránk, amelyet megfordítottunk, így láthatták benne a felvételt, amit róluk készítettünk. Csodálkoztak és nevettek. Elképesztő volt. Egy egyszerű kulcstartón vagy egy cukorkán is meglepődtek. Gyönyörű élmény, de egyben szomorú utazás is volt ez." Jerzy Dudek A Real Madrid lengyel hálóőre először beszélt Iker Casillasszal való kapcsolatáról. "Az elejétől kezdve jó viszonyban vagyunk. Tudjuk, hogy mindketten kapusok vagyunk, és tiszteljük is egymást. A Madrid azért hívott, mert szükségük volt egy tapasztalt második számú portásra. Segíteni fogjuk egymást. Ő egy fantasztikus kapus, és segíteni fog nekem a lehető legjobb formám elérésben. Boldog vagyok, hogy Casillas mellett lehetek a Real Madrid játékosa." A 34. életévét taposó Dudek tisztában van azzal, hogy erős versenyhelyzet fog kialakulni, tekintve, hogy a Real Madrid és a spanyol nemzeti válogatott oszlopos tagja lesz az "ellenfele." "Mindketten tudjuk, mi a kötelességünk, és egyaránt ambíciózusak vagyunk. Keményen kell harcolnom. Ki tudja? Talán több lehetőséget fogok kapni, mint azt az emberek gondolják." Dudek ezt követően gyermekkoráról is ejtett néhány szót. "Tízéves koromban az emberek megkérdezték tőlem, hogy mi akarok lenni, ha nagy leszek, mire én mindig azt válaszoltam, hogy kapus. Kinevettek, mondván "Az a munka nem létezik." 18 éves voltam, és egy bányában dolgoztam, amikor felkeresett egy edző, és csak annyit mondott: "Van egy kiadó hely számodra. Gyere, futballozz!" Bányász voltam, de minden silesiai bányának volt egy klubja. Ott kezdődött a pályafutásom. Sokat tornáztam, amikor fiatal voltam, ezért váltam ennyire halékonnyá. Négy esztendővel később igazoltam Hollandiába, ahol nagyszerű fizikai felkészítésben volt részem." A Liverpool egykori kapusa a 2005-ös Bajnokok Ligája-döntő valóságos hősévé vált. A "vörösök" akkor 3-0-s hátrányból álltak fel, majd büntetőrúgásokkal térdre is kényszerítették az AC Milant. "Örületes meccs volt. Még mindig nem tudom elhinni az ott történteket. 50 alkalommal léptem pályára ebben a sorozatban, de egyik találkozó sem volt annyira furcsa, mint az az egy. Előfordul, hogy 0-3-ról sikerül felállni, de ez nem megszokott egy döntőben. Ilyenek az angol csapatok. A Premiershipben nem mehetsz biztosra akkor sem, ha 2-0-ra vezetsz a Portsmouth vagy a West Ham ellen. Ha betalálnak, akkora lökést kapnak, hogy meg tudják fordítani a mérkőzést." "Sok Milan-büntetőt láttam a finálé előtt, mert oda is tizenegyesrúgásokkal kvalifikálták magukat a Juventus ellenében. Ochotorena (A Liverpool kapusedzője. A szerk.) hosszasan tanulmányozta a felvételeket. Amikor kiderült, hogy a trófea is ilyen úton fog eljutni új tulajdonosához, azt mondtam neki, hogy a rúgás előtt mondja el nekem, mire számíthatok. Azt válaszolta, hogy ez lehetetlen, és nem megengedett, ezért a padon maradt, és karjelzésekkel próbált eligazítani engem, én azonban a sok ember miatt nem láthattam. Ekkor azt mondtam magamnak: "Most teljesen egyedül vagyok!" Koncentráltam és végül helyesen döntöttem."